A ny�r bek�sz�nt�vel, az es�s id�szak is elkezd�dik, ami k�r�lbel�l h�rom h�tig tart. Ez az es� az�rt is nagyon fontos, mert ekkor kezdik a rizst �ltetni, amihez az kell, hogy a f�ldek tocsogjanak a v�zt�l. Az es�s id�szak v�g�vel, az id�j�r�s tikkaszt�v� �s p�r�ss� v�lik (kiv�ve Hokkaidot �s a hegyvid�keket, ahol ez nem l�tezik). A jap�nok �ltal�ban ekkor veszik ki szabads�gaikat: J�lius 20-t�l, augusztus v�g�ig. Ny�ron tartj�k a legt�bb zen�s – t�ncos fesztiv�lt. �ltal�ban minden h�tv�g�re jut egy.

A nagy meleg enyh�t�se c�lj�b�l ilyenkor csak hideg �teleket esznek. F�k�nt fagyasztott t�szta�teleket, mint p�ld�ul a Hiyamugi, vagy a Hiya-yakko. A tengeri herkenty� fogyaszt�s is megugrik: nagyon sok angoln�t, sashimit, �s ayut esznek.

J�nius

J�nius 1. szombatja

A rizs �ltet�s�nek �nnepe,

Jap�nban j�nius a rizs el�ltet�s�nek a szezonja. Nagyon sok ilyen �nnep�lyt rendeznek ekkor. V�g�l is ez az „�nnep” nem sz�l m�sr�l, minthogy kollekt�van kivonulnak rizst �ltetni, �s k�zben j�kat dalol�sznak. Azokat a l�nyokat, akik a b�s�ges term�s�rt �nekelnek Saotomeknak h�vj�k.

J�lius

J�lius 7.

Tanabata - Csillag�nnep

A Tanabata matsuri k�t egym�st szeret�, de a Tej�t �ltal elv�lasztott p�rr�l sz�l. K�t csillag, az Altair (Hikoboshi - A p�sztorfi�), �s Vega (Orihime- A sz�v�l�ny) egy�tt�ll�s�t �nnepli. L�tsz�lagos hely�k �ltal�ban t�vol esik egym�st�l, �m ezen a napon nagyon k�zel l�tszanak. A t�rt�net szerint ilyenkor a P�sztorfi� �tkel a mad�rh�don, �s megl�togatja kedves�t. A kiv�teles egy�tt�ll�s a k�v�ns�gok beteljes�l�s�t fejezi ki, ez�rt a jap�nok kis bambuszf�kat d�sz�tenek e napon, �s k�v�ns�gokkal tele�rt pap�rokkal aggatj�k tele, rem�lve, hogy azok val�ra v�lnak. Kicsit hasonl�tanak ezek a magyar m�jusf�kra. Az �nnepet az utc�kon is l�tv�nyos felvonul�sokkal, dalokkal, t�ncokkal �nneplik. Nekem �gy l�tatlanba is nagyon tetszik ez az �nnep.

�rdekess�g: 1998. j�lius 7-�n az �rben �sszekapcsol�d� 2 jap�n kutat�szond�t is kengj�nak �s sokudzs�nak nevezt�k el.

J�lius harmadik h�tf�je:

Az �ce�n napja - umi no hi

(a Happy Monday system keret�ben 2003-t�l ez a hivatalos d�tuma, 2003 el�tt j�lius 20-�n �nnepelt�k)

Ez is egy szabadnap, mikor az �ce�nt dics��tik. 1876. J�lius harmadik h�tf�j�n t�rt vissza Meiji nev� uralkod�juk, egy Hokkaid�i haj��tr�l. Az�ta adj�k tisztelet�ket ennek a napnak.

J�nius 15.

Csagucsagu umakko - a l� �nnep

Legnevezetesebb az Ivate tartom�nybeli Takizava faluban tartott, amikor is d�szes ruh�kban �lt�ztetett fi�kat �s l�nyokat vezetnek l�h�ton a k�zeli sint� szent�lyekhez, ahol lovakat �br�zol� fogadalmi fat�bl�csk�kat (ema) helyeznek el, majdd tov�bbvonulnak a k�zeli Morioka v�rosba, mik�zben a lovak cseng�i „csagucsagu” hangot adnak.

J�lius 17.

Kyotoi, Gion Festival,

Tal�n az egyik legnagyobb utcai fesztiv�l Jap�n szerte. A gy�kerei 1137 �vvel ezel�ttr�l erednek. Hogy mi kapcs�n rendezik ezt a fesztiv�lt? Szerintem k�nnyen kital�lhat�. Term�szetesen a gonosz szellemeket szeretn�k ezzel is el�zni.Ha elutazunk Kyotoba olyan, mint egy id�utaz�son esn�nk t�l. �gy t�nik, mintha az �vsz�zados Jap�nba cs�ppenn�nk vissza. Osaka-t is belesz�m�tva, ez a v�ros is megtartotta a r�gies st�lus�t. 1800-n�l t�bb templomnak �s szent�lynek ad ma is otthont, melyek k�z�l j� n�h�ny meghaladja a t�bb sz�z �ves kort. Egysz�val, ha t�ged �rdekel az �si Jap�n, �s a leghatalmasabb matsuri, akkor Kyoto a helyes v�laszt�s. Az egy h�napig tart� �nnep tele van rengeteg utcai felvonul�ssal, j�t�kokkal, �s utcai �rusokkal, akik tradicion�lis jap�n �teleket �rulnak. Ilyen �telek p�ld�ul a takoyaki, tomorokoshi. Ekkor a szokv�nyos �lt�z�k a yukata, (v�kony, ny�ri kimono) �s geta (egyfajta magas fapapucs). Az els� Gion Matsurira nagyon nyomaszt� k�r�lm�nyek k�z�tt ker�lt sor 869-ben, mikor is pestis puszt�tott Kyotoban. Yasaka papja (vagy Gion), azt javasolta a kyotoiaknak, hogy vonuljanak v�gig a v�roson, �s esedezzenek a Shinto istenek el�tt megbocs�t�s�rt. A pestist v�g�l siker�lt megf�kezni�k, de ez a szok�s is megmaradt, �s ma is hatalmas mozg� haj�kkal �nneplik (Hoko & Yama), kereszt�l eg�sz Kyoton. Gion Matsuri a 17. sz�zadban �rte el cs�cspontj�t, amikor 32db Yama & Hoko mozg� sz�npad vonult v�gig Kyoto belv�ros�n. K�zt�k volt olyan is, amelynek a s�lya a 10!! tonn�t is meghaladta. Minden egyes Hoko zen�szeket sz�ll�tott, akik a zenei al�fest�st adt�k a felvonul�s alatt. A „szekereket” a s�lyuk miatt k�l�n csapatok h�zt�k. A par�d�n az egyik legnagyobb l�tv�nyoss�g, amikor ezeket a fahalmazokat megford�tj�k. A kordon v�gigvonul Kyoto v�s�rl� negyed�n is -H�mm biznisz szagot �rzek- ahol hatalmas bev�s�rl�k�zpontokba �tk�zhet bele a par�d�z�, ilyen p�ld�ul a Takashimaya, �s r�tal�lhat egy piacra is a Nishiki-Koji n�ven. A fesztiv�lra rengetegen l�togatnak el minden �vben. �sszefoglalva a Gion Fesztiv�l azon rendezv�nyek egyike, amit v�tek lenne elmulasztani.

Hanabi taikai

K�s� j�liusban (j�li. 15-szept. 15.) ker�l megrendez�sre a T�zij�t�k fesztiv�l (Hanabi -t�zvir�g taikai – nagy tal�lkoz�). Ezt is Jap�n szerte �nneplik, m�gpedig a r�gebbi �r�sos eml�kek szerint m�r 270 �ve. Szeretn�k visszautalni az �j�vet bemutat� r�szhez, ahol is eml�tettem, hogy akkor nem aj�nlatos t�zij�t�kot v�s�rolni. Most minden pirom�n egy�n ki�lheti mag�t. Ebben az id�szakban a legolcs�bb a fireworks. Ha akad olyan is aki csak gy�ny�rk�dni szeretne benne, annak azt javasoln�m, hogy menjen a Sumidagawa foly�hoz, vagy a Tokyo-i �b�lh�z (itt rendezik meg a Tokyo �b�li Nagy T�zij�t�k Fesztiv�lt). T�bb t�zezer rak�t�t l�nek fel ekkor 1, m�sf�l �ra alatt.

J�lius 13-15

Obon

(obonnak �s urabonnak is h�vj�k)

Az Obon egy nagyon �rdekes �s fontos Buddhista �nnep. J�lius 13-t�l 15-ig tart. Ha nagyon szakszer� akarok lenni - most pedig az leszek, hogy m�g az elej�n tiszt�zzuk ezt a fogalmat – azt mondan�m, hogy az obon az az id�szak, amikor a halottak lelke visszat�r egy kis id�re r�gi otthon�ba, hogy viszont l�thassa csal�dtagjait. F�lelmetes, nem igaz? Tudni kell a jap�nokr�l, hogy nagyon tisztelik az elhunytakat, �s hisznek a t�lvil�gi l�tben. Minden jap�n csal�dnak van egy kis szent�lye (bucudan), a r�gi st�lus� h�zakn�l m�g bent, az �jakn�l a h�z k�rny�k�n, a szabadban. Ezeket mind a halott hozz�tartoz�knak emelt�k. A szent�lyen f�st�l�ket, z�ldte�t �s egy kis rizst szoktak elhelyezni, a t�lvil�gr�l ekkort�jt visszat�r�nek. A bucudan belsej�ben van egy eml�kt�bla (az �s�k eml�kt�bl�ja: ihai), ami egy szem�lyt testes�t meg. Obon idej�n k�l�nleges f�gg� l�mp�kat akasztanak ki a h�zak el�, hogy az vezesse a lelket a h�zig, majd az Obon v�g�n ezeket a l�mp�kat a foly�kba rakj�k annak �rdek�be, hogy a lelkek visszahaj�k�zzanak vele a m�sik vil�gba. Az este a t�nc jegy�ben telik, ahol ak�r a vend�gek is t�ncra perd�lhetnek �s a bondori nevezet� n�pi t�ncra ropj�k. Itt tudn�m aj�nlani Lian Hearn: A f�lem�le-padl� c. k�nyv�t, amiben ez az �nnep is sz�ba ker�l.

J�lius 16.

Daimondzsi okuribi

Az �s�knek ism�t a „t�lpartra” t�voz� lelkeit b�cs�ztatand�, a halottak napja ut�n, augusztus 16-�n este a Kj�t�t�l keletre es� Daimondzsi-hegy oldal�n megrendezett szertart�s. Feny�gallyakb�l rakott, dai „nagy” �r�sjegyet form�z� hatalmas, messzir�l is tiszt�n kivehet� m�gly�t gy�jtanak, s r�gt�n ut�na 4 m�sik m�glya lobban fel a t�bbi hegyen: egy kisebb dai alak�, egy cs�nak alak�, egy a mj�h� sz� ('Buddha t�rv�nye”) k�t �r�sjegyb�l �ll� �s egy sint� szent�lykapu (torii) alak�. Orsz�gszerte vannak okuribik, de ez a kj�t�i a legh�resebb. (Gy. Horv�th L�szl� – Jap�n kultur�lis lexikon)

Augusztus

Az augusztus sem maradhat nagy �nnepl�s n�lk�l, hisz ez a ny�r utols� h�napja, �gy m�lt�an kell b�cs�ztatni. Ennek egyik receptje igen egyszer�: v�gy p�r gyan�tlan brazilt, h�vd meg �ket Jap�nba, majd rendezz k�r�j�k egy karnev�lt. Csirib�-csirib� k�sz is az Asakusa-i Samba Karnev�l.

Augusztus 9-10-11

Awa Odori

Ezeken a napokon a tradicion�lis jap�n t�ncok� a f�szerep. Ez a rendezv�ny Tokushima perfektura saj�toss�ga, b�r ma m�r sok helyen megrendez�sre ker�l. Ilyenkor egy sereg t�ncos vonul v�gig a n�z�k el�tt, sz�nes yukat�kat viselve.

A l�nyege ennek a t�ncnak az, hogy a kezeinket magasba emelve, �s tenyereinket kifel� tartva l�pkedj�nk. Megpr�b�lom elmagyar�zni, �gy hogy b�rki el�adhassa otthon a kiccsal�dja el�tt is. Biztos �r�lni fognak neki. Akkor kezdj�k: kezek alap�ll�sba, majd amikor el�re l�psz a jobb l�baddal, kezdj el�re kalimp�lni a jobb kezeddel. Azut�n l�pj bal l�bbal is, �s kalimp�lj el�re bal k�zzel. Ilyen egyszer�. Term�szetesen nem a saj�t ritmusukra ropj�k a r�sztvev�k. A par�d�t taiko dobokkal, shamisenekkel, �s dalokkal k�s�rik v�gig. Hmmm… lehet, hogy sz�nvonalasabb, mint n�lunk a Budapest Matsuri?

Augusztus 15.

A betakar�t�s napja, Telihold (a Hold napt�r szerint. A mi napt�runk szerint ez az �nnep szeptember 15-�n ker�l megrendez�sre.)

N�lunk ez az �nnep azonos�that� a sz�rettel �s a sz�reti b�lokkal. Ebben az id�szakban az �g gy�ny�r� tiszta, �s ekkor a legszebb a Hold. Ennek az �nnepnek a hagyom�nya is K�n�b�l ered, mint sok m�s. K�n�ban ekkor „Holdtort�kat” adnak egym�snak az emberek, ugyanakkor Jap�nban ezt is t�lbonyol�tj�k. Rizsgoly�kat, burgony�t, mogyor�t, babot, �s szentelt szak�t adnak egym�snak… Bevetted? Ez �gy t�l norm�lisan hangzana. Nem is igaz. Az el�bb felsorolt dolgokat olt�rra teszik, �s a Holdnak aj�nlj�k fel, ezzel megk�sz�nve a b�s�ges term�st. Ezut�n persze j�het a drinking party…