Szeptember a t�jfun id�szak jegy�ben telik, majd okt�berben visszat�r a m�g kellemes, b�r m�r kiss� zimank�sabb id�. A hidegebb id� bek�sz�nt�vel a f�k levelei el�sz�r v�r�sben izzanak, majd az aranyat is megsz�gyen�t� s�rg�ba borulnak. A rizst �s m�s gabonan�v�nyeket is ekkor aratj�k le. A r�gm�ltra eml�kezik az eg�sz sziget. Ezt mutatj�k a fesztiv�lok is, mint p�ld�ul a Toshogu Shrine Fesztiv�l �s a Kyotoi Jidai Matsuri. Ugyan is ezeken az emberek �si koszt�m�ket viselnek, hogy m�g jobban feleleven�thess�k az elm�l id�ket.

 

 

Egyre t�bb �szi z�lds�g �s gy�m�lcs t�nik fel az �rusokn�l, �s mindk�z�l a legt�bbre becs�lt (�gy a legdr�g�bb is), a Matsutake gomba. �sszel eszik a legt�bb csuk�t (Samma) �s makr�l�t (Saba).

 

 

 

 

Szeptember 1.
Katasztr�fav�delmi nap

 

 

 

Ezen a napon Jap�n szerte a katasztr�fa elh�r�t�st gyakorolja. Megtanulnak v�dekezni egy esetleges f�ldreng�s, t�zv�sz, vagy m�s katasztr�fa ellen.

 

 

1923-ban ezen a napon volt a nagy kant�i f�ldreng�s, amely f�l Toki�t romba d�nt�tte.

 

 

 

Szeptember 3. h�tf�je

 

 

�regek napja (keiro no hi)

 

 

(2003 – a Happy Monday System – el�tt szeptember 15-re esett ez az �nnep.

 

 

1966 �ta tartj�k nyilv�n, mikor is elfogadt�k az id�sek szoci�lis biztons�g�t garant�l� t�rv�nyt.

 

 

 

Szeptember 23.

 

 

Az �sz kezdete (shubun no hi)

 

 

Az elhunytak s�rjait szokt�k megl�togatni e napon (ohigan).

 

 

 

 

Okt�ber 2. h�tf�je

 

 

Az eg�szs�g �s a sport napja (taiiku no hi)

 

 

(2000 el�tt okt�ber 10-re esett ez az �nnep…ki lehet tal�lni ki kotnyeleskedett bele…h�t persze, hogy a Happy Monday System.)

 

 

1966-ban iktatt�k be az 1964-es olimpiai j�t�kok tisztelet�re.

 

 

 

Okt�ber 22.

 

 

 

 

Korok �nnepe (dzsidai macuri)
A kj�t�i Heian-szent�ly �nnepe, a v�ros egyik legnagyobb turistal�tv�nyoss�ga, amikor a jap�n t�rt�nelem k�l�nb�z� korszakainak (�s nevezetes figur�inak) sz�npomp�s koszt�meit visel� menet a volt kj�t�i cs�sz�ri palota f�kapuj�t�l az 1895-ben �p�tett Heian-szent�lyhez vonul.

 

 

 

 

November 3.
A kult�ra napja (bunka no hi)

 

 

Ezen a napon a szabads�g, a b�ke �s term�szetesen a kult�ra fontoss�g�t hirdetik az orsz�gban

 

 

 

 

November 15.
A 3, 5 �s 7 �vesek napja (Shichi Go San Matsuri)

 

 

 

 

Ez a nap a 3, 5 ill. 7 �ves fi�k �s l�nyok napja. Sajnos nem tudok egy�rtelm� magyar�zattal szolg�lni, hogy mi�rt pont ezeket a sz�mokat v�lasztott�k. Levelez�t�rsaim szerint az els� magyar�zat a helyes, de �n internetes forr�sok alapj�n tal�ltam egy m�sik lehets�ges magyar�zatot is a sz�mokra. Mind a kett� elm�let nagyon �rdekes.

 

 

R�gen a fi�k �s l�nyok haj�t 3 �ves korukig leborotv�lt�k. A fi�k 5 �ves korukt�l viseltek hakam�t (fi� kimon�f�le). A l�nyok 7 �ves korukt�l viseltek obit, sz�les �vet a kimon�hoz. Manaps�g az ilyen kor� gyerekek ekkor kapnak kimon�t, nagy csal�di f�nyk�pezked�s zajlik (t�bb h�nappal el�bb be kell jelentkezni a fot�shoz) �s elmennek a shinto szent�lybe.

 

 

M�sik magyar�zat ezekre a sz�mokra a babona. Ezek a sz�mok ma is szerencs�t hoznak a jap�nok sz�m�ra. A feud�lis jap�nban nagy volt a gyermekhaland�s�g (akkor azt hitt�k, hogy a d�monok viszik el a gyerekek lelk�t), azt�n az orvostudom�ny fejl�d�s�vel ennek a sz�ma cs�kkent, viszont a jap�nokban tov�bbra is megmaradt a babona. �gy, ha a gyermek el�ri a 3-5-7 �ves kort, a sz�l�k elmennek vele egy szent�lyhez, �s megk�sz�nik az isteneknek, hogy vigy�ztak r�. Szok�s ilyenkor, hogy vesznek a k�l�knek egy csomag cukrot (chitose-ame), egy mini daru-mad�rral �s egy tekn�ssel, amik a hossz� �letet szimboliz�lj�k. Fontos, hogy ezen a napon csak a 3 �s 5 �ves fi�kat szabad elvinni �s a 3 �s 7 �ves l�nyokat.

 

 

 

November 23

 

 

A munka napja (kinro kansha no hi)

 

Amikor az emberek k�sz�netet mondanak egym�snak �s a kamiknak a j� munk��rt �s annak gy�m�lcs��rt. Az�rt v�lasztott�k ezt a napot, mert a cs�sz�r is �sid�k �ta ekkor mutatja be az �j rizsterm�st a menny �s a f�ld istens�g�nek.