| Milyen csodálatos világ
Pörög, pörög, a világ őrülten pörög Még akkor is, ha végleg eltűnök Mosolyod ellenére ugyanúgy viselkedsz- Látod, ez is egy módja az életnek Oh, hát nem hasztalan minden? Nem csoda, ha félsz Azt hiszed, ha feladod többre mész? Mostmár arra figyelj, amit teszel. Jegyezd meg, kérlek: Nem fog tetszeni az élet, ha nem látod a szépet
A jó emberek ok nélkül osztják az igét, minek mi az ára De azt ők se látják, miért is jöttünk erre a világra. Azért tanuld meg, hogy néha búcsút kell mondani De ha épp csak egy ici-pici bátorság van benned, Küzdj, amíg megteheted!
Csak nyudtan lépegess az utadon- balt a jobb után, Hogy elérj a végére- az se baj, ha megbotlanál. Ha az élet meg is visel, folytasd, ahogy csak tudod Ha hiszed, hogy sikerül, nem lesznek zárt kapuk. A küzdelem és élet valós- ne a kényelemre figyelj, Hanem hogy az élet nehéz ösvényén minél többre vihesd
Pörög, pörög, a világ őrülten pörög Még akkor is, ha végleg eltűnök Mosolyod ellenére ugyanúgy viselkedsz- Látod, ez is egy módja az életnek. Ha egyszer végre igazunk lesz, együtt örülhetünk, Addig pedig minél szebb életet éljünk. Nézd a tegnapot, a mát, És az álmokat, miket a holnapra bíztál. Ebben az őrült idő-forgatagban Találd meg azt, miért élni akarsz
Te pörgő világ, ebben a fejetlenségben valahol ismerj fel És az időt állítsd, állítsd, állítsd meg. Talán úgy érzed, a szíved felrobban Ebben a változó, változó világban Ha az égre nézve sírnod kell, nem tragédia, De pörög, pörög, a világ őrülten pörög Még akkor is, ha végleg eltűnök Mosolyod ellenére ugyanúgy viselkedsz- Látod, ez is egy módja az életnek. Ha egyszer végre igazunk lesz, nevessünk együtt egyet!
| |