F�iskol�kra �s egyetemekre csak�gy, mint n�lunk, felv�teli vizsga alapj�n lehet beker�lni. Legn�pszer�bbek a Kiot� �s Toki� egyetemek, melyek neves �llami iskol�k. Itt m�r gyakrabban el�fordul, hogy valaki a priv�t fels�oktat�st v�lasztja, de m�g mindig az �llami a legjellemz�bb. Ha Jap�nban valakinek siker�l teljes�tenie egy egyetemet vagy f�iskol�t, szinte biztosra veheti, hogy nem kell f�lnie a munkan�lk�lis�gt�l. Ha nem is siker�l elhelyezkednie mag�t�l, akkor az iskol�val szerz�d�sben �ll� c�gn�l kaphat munk�t. Jelent�s a t�ljelentkez�s a fels�oktat�sba, �gy sokan lecs�sznak a tov�bbtanul�sr�l, �k �ltal�ban v�rnak egy �vet. �ket h�vj�k roninoknak, mely gazd�tlan szamur�jt jelent. Az, aki �gy j�r sem szabad, hogy hit�t vesz�tse. Lehet�s�ge van arra, hogy mag�niskol�ba j�rjon, ahol felk�sz�tik �t a k�s�bbi vizsg�kra. Ez olyan gyakran el�fordul, hogy nyilv�n is tartj�k ezt az extra �vet a fels�oktat�sban. A 90-es �vekben a tanul�k majd 40%-a v�lasztotta a k�zgazdas�gtant, bele�rtve a jogot �s a v�llalkoz�stant. 19% ment m�rn�ki szakra, 15% v�lasztott egy�b hum�n szakot, �s mintegy 7% ment tan�rnak. 1991-ben 27% volt a n�i hallgat� az egyetemeken, �s ez a sz�m a mai napig csak emelkedik.