A Japnhoz tartoz tbb mint 3000 sziget zsia csendes-ceni partvidke mentn fekszik. A legjelentsebb szigetek szakrl dl fel haladva Hokkaid, Hons (a f sziget), Sikoku s Kjs. A Rjk-szigetek (vagy ms nven Nanszei-szigetek), belertve Okinavt, Kjs szigettl dlre fekszenek. Ezeket a szigetek egyttesen japn szigetvilgnak is szoktk nevezni.
Az orszg kb. 75%-a erds, hegyes terlet, amely alkalmatlan mezgazdasgi, ipari s lakossgi hasznlatra a meredek lejtk, a fldrengsek, a szlssges idjrs, a gyenge talaj s az eszsek ltal okozott fldcsuszamlsok miatt. Ez azt okozta, hogy a lakhat terleteken a npsrsg az egekig szktt, fleg a partvidki terleteken. Japn a harmincadik legsrbben lakott orszg a vilgon.
A felkel nap orszga a pacifikus hegysgrendszer szeizmikusan aktv terletn fekszik, hrom tektonikus lemez tallkozsnl. Emiatt gyakoriak a fldrengsek, vulkanikus tevkenysg szlelhet. A szzadok folyamn tbb, kisebb-nagyobb fldrengs puszttott az orszgban, melyek gyakran okoztak gyilkos szkrakat (1995-ben a Nagy Hansin fldrengs tbb mint 6400 embert lt meg).
Forrs: www.wikipedia.hu |