A Heian-korban �br�zolt�k a sint� istens�geket egyenk�nt. Saj�tos fejelemeket �sszeilleszt� technik�t fejlesztettek ki, egy volt a "dzs�sz�". Ez id� t�jt alakult ki a dekorat�v �s elbesz�l� jelleget egybe�tv�z� festm�nytekercsek jap�n iskol�ja. A nemzeti �rz�s megjelent a fest�szetben, tipikus forma volt a jap�n t�j, a jap�n �let, a szok�sok a jamatoe st�lusban. Sz�p p�ld�ja ennek Gendzsi-monogatariemakinomo (hossz� v�zszites k�ptekercs) csod�latos bet�ivel, �tl�s ir�ny� kompoz�ci�j�val, eleven sz�neivel. Fudzsivara no Takanobu a sz�zad v�g�n k�l�nleges portr�fest�szet�vel t�nt ki.

A Heian kor v�g�n keletkezett a h�res sz�zadi rajztekercs, a Cs�dzsu Giga. N�gy ilyen tekercs maradt f�nn, de sajnos sz�veg n�lk�l. Csak sejtj�k, hogy a korabeli �let fon�ks�gait jelen�ti meg a rajzol� mester, ironikusan, emberies felejthetetlen �llatfigur�kba rejtve a korabeli karaktereket.

A Kamakura-korszakban a fest�szetet tov�bbra is a jamatoe uralta, a v�zszintes tekercsek k�l�nb�z� legend�kat, t�rt�nelmi esem�nyeket, �s h�ress�gek �let�t �br�zolj�k, megeleven�t� emakinom�kkal.

A fellend�l� tusfest�s a Szung �s Juan tekercsek st�lus�t id�zi, de kifejl�d�tt a jap�n term�szet�br�zol�s. Ekkor jelentek meg a kakemon�k (f�gg�leges tekercsfestm�nyek). A 15. sz�zadban az ajt�kra, parav�nokra �ri�si t�jk�peket festettek.

A Muromacsi-korban /1333-1568/ a m�v�szet vir�gz�snak indult. A term�szetes �s d�sztelen fel�letek hangs�lyoz�s�val hatott az �sszes m�v�szetre, ide�rtve a kertm�v�szetet, az �p�t�szetet, �s a teaszertart�s szigor�an tiszta vonalvezet�s� cser�ped�nyeit. A tusfest�s cs�cspontj�t Szess� m�v�szete jelentette. A k�pek mind�ssze n�h�ny ecsetvon�sb�l �lltak, �s K�n�ban is igen n�pszer�ek voltak. Hamarosan a vezet� szerep a Kan�-ir�nyzat� lett a m�helyekben feleleven�tett�k a jamatoe fest�szet hagyom�nyait.

A Momojama-kor /1573-1616/ a m�v�szet vir�gkor�t hozta. A hadvez�rek er�d�tett v�rait f�ny�z�bben d�sz�tett�k. A keresked�i r�teg kialakul�sa �j �zl�st hozott mag�val, a parav�nokat a portug�lokat �br�zol� egzotikus k�pek d�sz�tett�k. Ekkor sz�lettek meg az ujokije alapj�t jelent� zs�nerk�pek. A keresked� sz�rmaz�s� Tavaraja Szt�catu �j d�sz�t�st�lust fejlesztett ki a jamatot�b�l, melynek cs�cspontja Ogata Korin �s k�s�bb Marujama �kjo m�v�szete lett. A m�v�szek nem ismert�k el K�n�t, ez�rt a st�lus�t sem ut�nozt�k.

Az Edo-korszak /1615-1868/ ukijonyomatait (a m�l� vil�g k�peit) olyan m�v�szek k�sz�tett�k mint Hokuszai, Harnubu. T�m�jukat ed�nak, a mai Toki�nak t�rsas�gi �let�b�l vett�k. Koruk kurtiz�njait �s sz�n�szeit festett�k meg. Ezt a n�pszer� m�fajt t�megesen gy�rtott�k fanyomatokon. a nyomatk�sz�t�s f�k�nt a 18. sz�zad �s 19. sz�zadban vir�gzott.

Forr�s: www.wikipedia.hu